Hit - Remény - Öröm - Szeretet - Aranyvasárnap
A várakozás, az adventi hetek időszaka, elsődlegesen a lélek ráhangolódásának ideje, így ennek fényében segíti személyes elmélyülésünket, tisztulásunkat, fejlődésünket.
Egy kicsit mindenki befelé figyel.
A mi 4 évszakos földrajzi elhelyezkedésünk, a rövid nappalok, a hamar sötétedés is hozzájárul ahhoz, hogy behúzódunk a lakásba, lelassulunk, többet vagyunk együtt, összezárva, nagyobb lehetőségünk van az egymásra figyelésre, az adásra, a szeretésre.
Az Advent, a várakozás kiben hosszabb, kiben rövidebb ideig tart. Van, aki a karácsony előtt pár nappal áll meg és akkor kezd ráhangolódni, van, aki valóban az adventi első gyertya gyújtástól készülődik a szívében a nagy ünnepre, és van, aki folyamatosan az egyház tanítása szerint éli meg az év aktuális spirituális tanításait.
És ez így van jól!
Ki hol tart az úton, ki merre jár…
Sokat segített nekem az adventi lelki készülődésben, amikor a gyermekeim óvodások voltak. Karácsonyi dalokat hallgattunk az autóban, főzés közben, és az oviban tanult dalocskákat énekeltük minden vasárnap a gyertya meggyújtásakor.
Adventi hírnök friss fenyőág…..
De ha nem otthon, vagy az oviban, akkor, karácsonyi zenét hallunk mindenhol, boltban, rádióban, tv-ben, Mikulás, Angyalka, Csillag, Karácsonyfa van mindenhol.
Ebben az időszakban Sárospatakra még Lovon is eljön a Mikulás nagy családja, apraja nagyja!
A negyedik vasárnap üzenete a szeretet.
Számomra a szeretet nem létezik hála nélkül.
A hála annyit jelent, hogy felismerjük, mi is az, amink van, bennünk, a közeli és távoli környezetünkben.
Minden nap, de ebben az időszakban aztán felerősödik a Hála érzése.
Hálát adunk az életünkért, a családunkért, a barátainkért, a környezetünkért, amiben élünk, és mindenért, ami velünk, bennünk, körülöttünk van.
Van egy szuper karácsonyi reklám! Az első képen az ágyban fekve, apa, anya karácsonyi csomagolópapírba csomagolva, majd a gyermekek szintén becsomagolva és a csomagolópapírból kibújva köszöntik egymást karácsony reggelén. Majd a vízcsap, a villanykapcsoló, a reggeli, a kávé, apa autója, a táska, a slusszkulcs is becsomagolva aznap reggel. Üzenve azt, hogy minden ajándék az életben.
Ami megvan az életünkben, a gyarló ember úgy érzi jár. Ha nincs, akkor érezzük a hiányát igazán. Így van ez a vízzel, a társsal, a gyermekkel is.
Ez a reklám nagyon szemléletesen és vidáman hívja fel a figyelmet arra, hogy minden, amink van egy csoda és adjunk hálát érte. Becsüljük meg. Elsősorban a családtagjainkat, az embereket, az állatainkat, a tárgyakat, a földet.
Ez mind-mind azt üzeni, hogy legyünk hálásak minden pillanatért a körülöttünk lévő csodákért, ami körbe vesz minket.
Ha a hála érzése átjár bennünket, akkor abban a pillanatban megszületik a szeretet. Abban a pillanatban biztosan, csak utána elragad a hétköznapok zaja! Próbáljuk meg megnyújtani ezeket a pillanatokat.
Gyakoroljuk a Hálát, és annál tovább lesz Szeretet a Szívünkben.
A tiszta kapcsolatokban, az őszinte érzésekben, a feltételnélküli szeretetben fel sem merül a „mikor” „meddig” „hogyan” legyek hálás gondolata.
A Hála és a Szeretet végtelen, elfogyhatatlan, önzetlen, és feltételek nélküli.
Lássuk a jót! Hogyan szeretnénk látni a poharat üresen, vagy telin. Javaslom, mindig válasszuk azt, hogy inkább tele van. Jobb így. Legyünk hálásak, hogy egyáltalán van benne víz! Micsoda ajándék! Máris másként látjuk!
Szeressük egymást. Becsüljük meg egymást, a pillanatot, a jelent!
Szeressük magunkat. Becsüljük meg magunkat!
Én most sok-sok szeretetet szeretnék átadni nektek. Csak képletesen és szavakban tehetem meg, de megteszem.
Kérlek benneteket, hogy most mindenkinek a fejében az a szó lebegjen, hogy SZERETET, SZERETLEK.
Az enyémben most az van és a legtisztább érzéssel kérem, hogy mindenkiben ez legyen. Most ne arra gondoljatok, hogy miért, vagy hogy mi történik, hanem arra, hogy SZERETET, SZERETLEK!
Kérlek benneteket, ezekben az időkben mutassátok ki a szereteteteket a szeretteitek felé.
Mondjátok ki!
Szeretlek! Jó, hogy vagy nekem!
Dicsérjetek egymást, jegyezzétek meg, hogy milyen szép, jól áll rajta a ruha, milyen finomat főzött, milyen jó, hogy megjavította az előszobaszekrényt, vagy egyszerűen csak olyan jó hogy vagy nekem, hogy itt vagy velem!
A szavak mellett engedjétek, hogy átjárjon a szeretet érzése, a melegség! Merüljetek el az adakozás pillanatában! Ne siessetek! Szeressétek magatokat, hogy megtettétek! És ne várjatok utána semmit! Legyetek hálásak a pillanatért, hogy megdicsértétek a szeretett személyt, hogy létezik ez a pillanat.
Addig, tegyétek meg, amíg tehetitek. Nem biztos, hogy kortól függ a mai világban, hogy meddig vagyunk együtt, meddig vagyunk itt a földön. Fiatal családtagunk eltávozása nagy tanítás nekünk. Amíg nem történik meg, nem hiszi el az ember! Persze az idősebbek elvesztése is ugyanolyan nehézség. Hiányoznak! Gondoljunk rájuk is, gyújtsunk meg egy gyertyát értük is, és itt lesznek velünk! Gondoljunk rájuk nagy szeretettel!
Legyen időtök egymásra, szánjatok időt a társatokra, szüleitekre, a gyermekeitekre, a barátaitokra, no és magatokra. Beszélgessetek, kérdezzétek meg, hogy hogy van, mire van szüksége, miben tudsz neki segíteni? De szánjatok időt a válaszra is.
Az érintés nagyon fontos, alapvető szükségletünk! Ne fukarkodjatok vele. Ha nem szereted megölelni az embereket, kérem, szokd meg és gyakorold, neked is jó lesz! Öleljétek meg őket, simogassátok meg őket.
Van egy mondás:
„Napi 4 ölelés kell a túléléshez, 8 a szinten tartáshoz és 12 a gyarapodáshoz”
Játszunk!
Mindenki öleljen meg valakit, aki mellette van! Mély szeretettel. Vegyen egy nagy levegőt és a levegő kifújása alatt merüljön el az ölelésben. Legyen benne az adás érzése, ne csak „a legyünk túl rajta”!
Ne kötelességből öleljünk, hanem érzésből!
Ha nem megy, akkor csak simogasson meg valakit, vagy fogja meg a kezét, mindenképp egy meleg érintés egy kis szeretet adás, szeretet áramlás legyen benne.
A Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a Karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.
Áldott Karácsonyt!
