Iron Lady

Igazi digitális bennszülöttként, ébredés után a kávé mellett elővettem a telefonomat és végig pörgettem a híreket, olvastam egy cikket ma reggel Hosszú Katinkáról.

Szerintem Katinka első igazán őszinte nagy interjúja. Én még nem olvastam tőle ilyet.

Megdöbbentő őszinteség, az Emberről, a Kemény Nőről, a Vezetőről, a Pénzről, az Érzelmeiről, a Párkapcsolatról.

Iron Lady

Női emancipáció.

Véleményem szerint jól összezavarja a világot, a NŐKET és a FÉRFIAKAT is egyaránt. Én is áldozata vagyok, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jó megélni az egyenjogúságot. Nem tudunk mit kezdeni az egyenjogúsággal. Ez nem csak a feladatokban nyilvánul meg, hanem szerepekben is. Milyen sok család megy tönkre abból, hogy összezavarodnak a férfi-női szerepek. Újra kell tanulni megélni és kiteljesedni a saját szerepeinkben. Azt gondolom, hogy ez nőkre és férfiakra is egyaránt vonatkozik. Nem tennék különbséget a két nem között.

Lelke legmélyén, minden nő rózsaszín tüllszoknyás kislányként születik és a környezete nagymértékben alakítja. Természetesen van egy neme, egy jelleme és a tanult viselkedésmintái. Ezek a  játékosok küzdenek bennünk és hol az egyik hol a másik emelkedik ki. Az önnevelésben, ezen játék során sokat tanulhatunk magunkból.

Emlékszem imádtam a szoknyát gyermekkoromban, szerettem a fátylat, a menyasszonyi ruhát, tüllszoknyáról álmodtam. Az „elsőáldozás” szertartására való felkészítésre azért jártam olyan lelkesen, mert tudtam, hogy gyönyörű fehér ruhám lesz, „kismenyasszony” leszek.

Persze ehhez hozzátartozik, hogy a szüleim kislánynak vártak és apukám pici koromtól igazi nőként nézett rám. Egyszerűbb annak a gyermeknek, akinek a nemét a családban elfogadják, olyan neműnek várják amilyennek születik.

Szóval igazi kislány voltam, középiskolában megtaláltam a padláson nagymamám magassarkú és nagyapám csodálatos egyedi készítésű bőrcipőit. Érdekes, jó volt rám a nagyi cipője. ☺ Elkezdtem hordani, bár néha feltörte a lábam, de emlékszem még az utcára is ahol mentem benne, olyan büszke voltam. Jó érzés volt, nőként vonulni az utcán a nagymamám cipőjébe. ☺   

Aztán mennyasszonyként voltam a legboldogabb. Kiválasztottam egy drága ruhát, úgy éreztem, ez az enyém, mintha rám öntötték volna. ☺ Azt gondoltam, hogy most álljon meg az idő és had maradjak így még egy kicsit. Nagyon szívesen forgatom a fényképalbumot azóta is.

A gyermekeim születéséről már írtam korábban, ez volt számomra a földöntúli boldogság pillanata.

És most jön a véres igazság.

Meg voltam győződve róla, hogy NŐ vagyok, tettem a dolgom, feleség, anya, háztartásbeli, munkavállaló, vállalkozó, sexpartner, bulikirálynő, támogató, óvónő.

És eljött a pillanat, amikor a férjem bejelentette, hogy szerelmes.

Összeomlott bennem a NŐ.

Padlót fogtam.

Volt pillanat, amikor úgy éreztem nem élem túl.

Elvesztettem magam.

Nem értettem. Mi történik?

Aztán a gyermekeim, a családom a barátaim, az angyalok, a jó isten segítségével talpra álltam. Hónom alá nyúltak megemeltek és bíztattak, hogy tudok járni!!!!

Elhittem nekik, hogy tudok járni, hogy van előttem út, hogy van tovább.  Mert erős voltam. Mert van családom. Mert voltak segítőim, barátaim. Mert szeretek élni. Mert van HITEM. Nem volt könnyű.

Igaz az a köznyelven forgó mondás, hogy „Ami nem öl meg az megerősít.”
Az exférjem kedvenc mondása volt. Azt hiszem megtanultam. Köszönöm. Biztosan azt hiszed, hogy most cinikusan mondtam, hogy „köszönöm”. Nem. Tényleg köszönöm. Ugyanis ha ezt az utat nem járom be, nem tartok itt. És most jó nekem.

„Járt utat a járatlanért el ne hagyj.”  

Dehogy hagyom! Élvezem. ☺

Hálát adok az útért is, viszont próbálok tanulni belőle.

Bármi nehézség van az életedben, próbálj ránézni úgy, hogy ez nem probléma, hanem feladat és ezt meg tudod oldani. Hidd el, megtalálod a megoldást! A környezeted, vagy nem tudom ki vagy mi köréd rendezi a lehetőségeidet! Utat mutat, csak észre kell venni, és emelt fejjel mehetsz tovább az úton. Én is így teszek. ☺

Ezt is ma olvastam: Ha mindig a múltadra nézel, olyan mintha vezetés közben mindig a visszapillantót néznéd. Így nem lehet előre menni. ☺

Tehát letenni a múltat és emelt fővel menni ELŐRE!

Lefutottam a félmaratont. Ez is egy nagy vállalás volt a gyászban magam számára! Kifutottam az előző életemből! Azt hiszem, erről később írok még. Nagy tapasztalás volt számomra.

Kicsit elkanyarodtam az Iron Lady-től.

Valóban, de „Iron Lady” kifejezés megszólította bennem az ERŐS NŐT , a GYENGE ÉRZÉKENY KISLÁNYT és a többi női „én”részemet, ami folyamatos kommunikációban él bennem.  Valószínű csak a hívó gondolat volt ehhez a kis íráshoz.

 

Sokat dolgozom RAJTUK, a NŐK-ön MAGAMBAN.

Share

KAPCSOLAT


E-mail

 

Telefon

+36 30 99 82 528